Az Alkotmánybíróság december közepi döntésével hatályon kívül helyezte a 2006-ban bevezetett luxusadó jelenleg használt szabályozását. Ennek lényege a 100 millió forint feletti ingatlanok megadóztatása, mely értékövezeti átlagárak meghatározásán alapul.

Mivel ez az adóforma igen szűk kört érintett eddig is, és viszonylag kevés bevételt hozott az önkormányzatok számára, a döntés azon része lényegesebb talán, hogy így megszűnik a luxusadóhoz hasonló módszerrel számítandó, a települések számára eredetileg 2009-től opcionálisan alkalmazható értékalapú ingatlanadózás lehetősége is.

A  zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum, amely megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási és egyéb célokra felhasznált energiafogyasztás, valamint üzemeltetési információval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújítási terveknek.

A tanúsítványnak egyelőre nem lesz érzékelhető hatása a piacra.

A jobbára utópisztikus kalkulációkkal vásárlásokba fogó, tőke és hitelhiánnyal küszködő külföldi vásárlók teljesen eltűntek a hazai ingatlanpiacról . Romokban hever a piac - foglalta össze röviden a piaci helyzetet a külföldi vásárlókra szakosodott One2One Property ügyvezetője, Péter Ágnes.

Az otthoni ingatlanár-robbanás hozadékából többszörös tőkeáttételen keresztül Magyarországon befektető ír, angol és spanyol vásárlók teljesen eltűntek a piacról. Ez a vevőkör jellemzően úgy kalkulált, hogy ha sikerül megfelelően kiválasztani az ingatlant, akkor a felújítást és a majdani bérleti díjat is figyelembe véve null szaldóval zárhatja a tranzakciót - így számoltak a tervasztalról vásárolt új lakásoknál is -, mert a hiteltörlesztést fedezi a bérleti díj-bevétel.

Az utóbbi tíz évben 50 %- 100% százalékot estek a bérleti díjak. Ingatlanbefektetés esetén 10 éves megtérülés sem várható. Rövid és középtávon sem valószínű, hogy a bérleti díjakban emelkedés következik be, ez ugyanis szoros összefüggésben van a reálbérek emelkedésével, a reálbérek növekedése pedig a gazdasági helyzettel.