A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint Simor András, a jegybank elnöke megbeszéléseket folytatott a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok képviselőivel. Az általa kezdeményezett találkozón a jegybank elnöke javasolta, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizában kibocsátott hitelekkel.
A parlament elfogadta a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat módosítását. A törvény szerint nemcsak a munkanélküliek, hanem bárki igénybe veheti lakáshiteléhez az állami garanciát.Hosszú ideje nem látott egyetértés alakult ki a parlamentben a lakáshitelesek megsegítését célzó törvény kapcsán, amit jelez már a sürgős tárgyalás módja, illetve az, hogy a módosító javaslatokat a MSZP-s és Fideszes képviselők együtt nyújtották be, majd végül a Fidesz kivonulása után az MDF-fel szavazták meg a szocialisták.
A parlament március másodikán fogadta el a gazdasági válság miatt 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshitel adósok állami garanciájáról szóló törvényt, ám az mind a mai napig nem lépett életbe, mivel az Európai Bizottság még nem bólintott rá - tudta meg lapunk.A kormány tegnapi döntésével kiterjesztené az állami készfizető kezességet azon lakáshitel adósokra is, akik munka mellett sem tudják fizetni törlesztő részleteiket. E módosítás miatt újabb heteket csúszhat a törvény életbelépése.
Áprilisban a háztartások új lakáscélú forint hiteleinek szerződéses értéke kismértékben emelkedett a márciusi szinthez képest, míg az euró alapú lakáshiteleké csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken. Csökkent az euró és a svájci frank alapú szabad felhasználású jelzáloghitelekre kötött új szerződések szezonálisan igazított értéke, miközben az euró alapú hiteleknél nőtt, a svájci frank alapúaknál csökkent az átlagos hitelköltség mutató.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja. Rácz István vezető közgazdász a PSZÁF sajtótájékoztatóján elmondta: a problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra. Varga Csaba főigazgató az idei kilátásokról szólva elmondta: a pénzügyi szektor - azon belül főképp a bankok - tőkejövedelmezősége (ROE) az idén várhatóan tovább csökken. Tavaly a ROE a teljes pénzügyi szektorban az előző évi 18,3 százalékról 14,9 százalékra süllyedt, azon belül a bankoké 17,9-ről 14,3 (egyszeri tételek nélkül 10,7) százalékra.
A pénzügyi szolgáltatók tőkehelyzete a főigazgató szerint jelenleg a kielégítőnél jobb, a minimális szabályozói tőkekövetelményhez képest 50 százalékos tartalékuk van. A nehezedő kockázati környezetben azonban jóval nagyobb többlettőkére lehet szükség - mondta.
(MTI)
Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a keddi kormányszóvivő tájékoztatón. Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat. Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.
Megnevezte az amerikai kormány azt a hat jelzáloghitelezőt, amely elsőként kapcsolódik be a házvásárlásra jelzáloghitelt felvevő, pénzszűkébe került magánszemélyek megsegítésére tervezett, 75 milliárd dollár értékű szövetségi programba. A hat vállalat összesen 9,9 milliárd dollárt kaphat.
Ezzel arra szeretnék ösztönözni őket, hogy csökkentsék az adósok havi törlesztő részleteit. A 9,9 milliárd dollárból a legnagyobb összeget, 3,6 milliárdot a JPMorgan Chase bank jelzáloghitelezéssel foglalkozó részlege, a Chase Home Finance kapja. Rajta kívül a Wells Fargo, a GMAC Mortgage, a CitiMortgage, a Select Portfolio Servicing és a Saxon Mortgage Services részesedik a csaknem tízmilliárdos keretből.
Decemberről januárra kevesebb, mint a felére, 11 milliárd forintra zuhant vissza a svájci frankalapú lakáshitelek új szerződéses összege Magyarországon, így most fordult elő először, hogy euróalapon kötötték a legtöbb lakáshitel-szerződést. A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett januári hitelezési statisztikájából többek között az is kiderül, hogy míg tavaly őszig 75-80%-os volt a svájci frank súlya az új fogyasztási típusú kölcsönöknél, addig januárban már csak alig több, mint 20%-os. Forintban sem adósodik el a fogyasztási hiteleknél a lakosság, ami érthető is, hiszen 31%-os teljes hiteldíj-mutatóval utoljára 4 évvel ezelőtt találkozhattunk.
2009. február 27.
Elkészült a magáncsődről szóló kormányzati tervezet, amely azokon a családokon segítene, akik nem tudják fizetni a hiteleiket. A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok élhetnek majd vele, akiknek van valamekkora vagyonuk. Az igazságügyi tárca szerint az erről szóló jogszabály 2010-ben léphetne hatályba. Elkészült a magáncsőd intézményének tervezete, amellyel azokon a családokon szeretne segíteni a kormány, akik nem tudják tovább fizetni a hiteleiket. A törvény a várakozások szerint már jövőre hatályba léphet. A jogintézmény független a devizahitelesek egyszeri megsegítését célzó újabb javaslatoktól.
A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok az adósok élhetnek vele, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Akit többször feketemunkán kaptak vagy feketén alkalmazott másokat, szintén nem élhet a lehetőséggel. További feltétel, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont - a korábbi tervekkel ellentétben - nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.
A hazai hitelintézetek egy része mind a mai napig nem engedélyezi, hogy az ügyfelek a devizaalapú hiteleiket abban a devizában törlesszék, amelyben felvették azt. A pénzintézetek - azok is, amelyek lehetővé teszik a devizában történő törlesztést - lényegében azzal érvelnek, amit az OTP Banknál úgy fogalmaztak meg, hogy a magyar lakosság körében nem jellemző, hogy nem forintban, hanem valamilyen más devizanemben (a lakossági hitelek esetében döntően svájci frankban) keletkezne jövedelem.
Azoknak tehát, akiknek nincs svájcifrank-megtakarításuk vagy -jövedelmük, meg kellene vásárolniuk a svájci frankot a törlesztéshez, ami többletköltséget okozna. A bankok szerint emiatt nincs mérhető ügyféligény devizában való törlesztésre. A Raiffeisen Banknál például jelenleg kizárólag forintban törlesztett hitelek igényelhetők, mivel a devizában törleszthető konstrukció iránt annak bevezetésétől kezdve csak minimális kereslet volt tapasztalható.
A tartalomban lapozva is haladhat!