A svájci jegybank beavatkozott a deviza piacon a svájci frank gyengítése érdekében, és a piacon egyre többen tartanak attól, hogy más államok is követik majd a példát. A gazdasági nagyhatalmak 2004 óta nem interveniáltak a piacon, a magyar devizahitelesek azonban akár örülhetnek is a lépésnek . A forinttal szemben is esett a frank A frank a forinttal szemben is gyengült, a jegyzés péntek reggel 191 forint körül volt, míg egy nappal korábban ennél több mint 10 forinttal magasabb volt a kurzus. Március első hetében 215 forintot is elkértek a frankért, azaz egy hét alatt a frankhitelesek 12 százalékot nyertek.
Egy Bank, akinek nem kell segítség!
A Deutsche Bank bejelentése szerint idén nyereséges lehet, s nincs szüksége tőkeemelésre. A német pénzintézet vezetése reméli, hogy a bank idén visszatér a nyereséges működéshez, s jelenleg nem látják szükségét annak, hogy bármilyen külső forrást tőkeemelés formájában bevonjanak. A cég optimizmusát kedvező év eleji teljesítménye alapozta meg. Ugyanakkor úgy vélik, az egész pénzügyi szektor számára nagyon nehéz év lesz az idei, a bevételek csökkenni fognak a gazdaság gyenge teljesítménye, a megszorítások és hitelpiac szűkülése valamint a befektetők kockázatkerülése miatt. A nagybank a bankszektorban 2010-re vár fellendülést.
A Versenyhivatal szerint nem várható jelentős áremelkedés hitelfronton az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvény hatására.
A szigorítást igencsak szorgalmazó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) furcsállja, hogy az ügyfelek érdekeit védő és a verseny számára kedvező törvénymódosítás miatt a Magyar Bankszövetség kommunikációjában azzal riogat: a fogyasztók az eddigieknél nehezebben jutnak majd hitelhez és többet kell fizetniük a nekik folyósított kölcsönökért. Kiemelték azt is, hogy a GVH elemzései szerint a magyar kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban még régiós (cseh, lengyel és szlovák) szinten is meglehetősen magasak.
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának
résztvevői megállapodtak abban, hogy a legerősebb fejlett és felzárkózó gazdaságú országok, a Húszak (G20) április elején tartandó londoni csúcsértekezletén javasolni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon forrásainak megkétszerezését, amelyekből “gyors és rugalmas” segítséget lehet adni a pénzügyi egyensúlyhiánnyal, fizetési nehézségekkel küzdő országoknak - derült ki a csúcs helyszínén kiszivárogtatott zárónyilatkozat-tervezetből.
A gáz tranzit megbízhatóságának garantálása
melletti elkötelezettséget mutatja az, hogy Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko miniszterelnök is részt vesz a hétfői brüsszeli konferencián, amely a tranzitrendszer rehabilitálására tesz majd beruházási felajánlásokat - vélte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
A portugál politikus Juscsenkót fogadta hivatalában. Az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy megállapodtak azokban a feltételekben, amelyek lehetővé teszik, hogy Kijev nemzetközi anyagi támogatáshoz jusson a munkálatokhoz. Mások mellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) járul majd hozzá a hálózat felújításához.
A pénzügyi válság elmélyülése miatt tavaly jelentős mértékben növekedett az állami szerepvállalás az európai bankszektorban.
A PwC nemzetközi tanácsadó cég szerdán Frankfurtban nyilvánosságra hozott elemzése szerint egyes európai országok kormányai összességében 104 milliárd eurót fektettek pénzügyileg megingott bankokba, s ezzel a pénzintézetek fő részvényeseivé váltak.
Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak vezetői azt az ötmilliárd eurós beruházás támogatási listát,
amely az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdaságélénkítést szolgálja a következő két évben. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek. A nagyszabású uniós gazdaságélénkítési program központi kasszára épülő legfontosabb elemét fel nem használt uniós pénzekből finanszírozzák. Elvi megállapodásról van szó, amelynek pontos szövegét a következő napokban dolgozzák ki - mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
A brüsszeli EU-csúcsértekezleten megállapodás született arról, hogy megkétszerezik, 25-ről 50 milliárd euróra emelik az unió válságkezelő alapját, amely az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál, szükség esetén - idézett egy meg nem nevezett EU-illetékest pénteken a Reuters hírügynökség. Korábbi hírek arról szóltak, hogy az uniós állam- és kormányfők most nem döntenek a pénzalap növeléséről. Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból, 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig, a szélesebb körű, IMF-részvétellel kialakított készenléti hitelek keretében.Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Románia tárgyal segítségről az alapból, együtt az IMF-től várt kölcsönnel.
(MTI
Nyugaton, ahól már nagyobb hagyományai és tapasztalatai vannak ezen termékeknek ,
mivel a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombi hitel konstrukció kifutott, kb. az ilyen ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.
Soros György szerint a közös európai jegybank mellett közös európai állampapírpiacot, sőt euró zónás államkincstárat kellene létrehozni.
A közös európai fizetőeszközt használó országoknak nemcsak közös jegybankra, de közös kincstárra és banki felügyeletre is szükségük volna - vélekedett Soros György. A Financial Times ban megjelent jegyzetében a nagybefektető úgy vélekedik, hogy a Lehman Brothers bedőlése utáni pánik során Európában is egyértelművé vált, hogy az euró zóna országainak kormányai önerőből képtelenek helyreállítani a bankokkal szembeni bizalmat.
Az európai pénzügyminiszterek azért nem tudtak kellő hatással fellépni - írta Soros -, mert híján voltak egy központi államkincstárnak. Az európai kormányoknak külön-külön kellene megbirkózniuk a bankjaikat sújtó bajokkal - ez az eurózóna tagállamainak is nehézséget okozott, de egyenesen lehetetlen helyzetbe sodorta az újonnan csatlakozó tagállamokat, pillanatok alatt komoly pénzpiaci válságot idézve elő a térségben.
A tartalomban lapozva is haladhat!