Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának
résztvevői megállapodtak abban, hogy a legerősebb fejlett és felzárkózó gazdaságú országok, a Húszak (G20) április elején tartandó londoni csúcsértekezletén javasolni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon forrásainak megkétszerezését, amelyekből “gyors és rugalmas” segítséget lehet adni a pénzügyi egyensúlyhiánnyal, fizetési nehézségekkel küzdő országoknak - derült ki a csúcs helyszínén kiszivárogtatott zárónyilatkozat-tervezetből.
A gáz tranzit megbízhatóságának garantálása
melletti elkötelezettséget mutatja az, hogy Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko miniszterelnök is részt vesz a hétfői brüsszeli konferencián, amely a tranzitrendszer rehabilitálására tesz majd beruházási felajánlásokat - vélte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
A portugál politikus Juscsenkót fogadta hivatalában. Az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy megállapodtak azokban a feltételekben, amelyek lehetővé teszik, hogy Kijev nemzetközi anyagi támogatáshoz jusson a munkálatokhoz. Mások mellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) járul majd hozzá a hálózat felújításához.
A pénzügyi válság elmélyülése miatt tavaly jelentős mértékben növekedett az állami szerepvállalás az európai bankszektorban.
A PwC nemzetközi tanácsadó cég szerdán Frankfurtban nyilvánosságra hozott elemzése szerint egyes európai országok kormányai összességében 104 milliárd eurót fektettek pénzügyileg megingott bankokba, s ezzel a pénzintézetek fő részvényeseivé váltak.
Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak vezetői azt az ötmilliárd eurós beruházás támogatási listát,
amely az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdaságélénkítést szolgálja a következő két évben. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek. A nagyszabású uniós gazdaságélénkítési program központi kasszára épülő legfontosabb elemét fel nem használt uniós pénzekből finanszírozzák. Elvi megállapodásról van szó, amelynek pontos szövegét a következő napokban dolgozzák ki - mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
A brüsszeli EU-csúcsértekezleten megállapodás született arról, hogy megkétszerezik, 25-ről 50 milliárd euróra emelik az unió válságkezelő alapját, amely az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál, szükség esetén - idézett egy meg nem nevezett EU-illetékest pénteken a Reuters hírügynökség. Korábbi hírek arról szóltak, hogy az uniós állam- és kormányfők most nem döntenek a pénzalap növeléséről. Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból, 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig, a szélesebb körű, IMF-részvétellel kialakított készenléti hitelek keretében.Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Románia tárgyal segítségről az alapból, együtt az IMF-től várt kölcsönnel.
(MTI
Nyugaton, ahól már nagyobb hagyományai és tapasztalatai vannak ezen termékeknek ,
mivel a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombi hitel konstrukció kifutott, kb. az ilyen ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.
Soros György szerint a közös európai jegybank mellett közös európai állampapírpiacot, sőt euró zónás államkincstárat kellene létrehozni.
A közös európai fizetőeszközt használó országoknak nemcsak közös jegybankra, de közös kincstárra és banki felügyeletre is szükségük volna - vélekedett Soros György. A Financial Times ban megjelent jegyzetében a nagybefektető úgy vélekedik, hogy a Lehman Brothers bedőlése utáni pánik során Európában is egyértelművé vált, hogy az euró zóna országainak kormányai önerőből képtelenek helyreállítani a bankokkal szembeni bizalmat.
Az európai pénzügyminiszterek azért nem tudtak kellő hatással fellépni - írta Soros -, mert híján voltak egy központi államkincstárnak. Az európai kormányoknak külön-külön kellene megbirkózniuk a bankjaikat sújtó bajokkal - ez az eurózóna tagállamainak is nehézséget okozott, de egyenesen lehetetlen helyzetbe sodorta az újonnan csatlakozó tagállamokat, pillanatok alatt komoly pénzpiaci válságot idézve elő a térségben.
A Svájci Nemzeti Bank csütörtökön rekord alacsonyra csökkentette kamatcélját!
és megismételte, hogy tovább igyekszik gyengíteni a svájci frankot, és kötvényeket is vásárol magán kibocsátóktól a pénzellátást növelendő a defláció elleni küzdelemben, miközben az ország harminc éven belül a legsúlyosabb recesszióval számolhat. A bank 0-0,75 százalékra szűkítette 0-1 százalékról a svájci frank három hónapos londoni bankközi kamatára (LIBOR) szóló célsávját, és közölte, hogy a sáv alsó szélét célozza meg, legföljebb 0,25 százalékig. A kamatdöntést követően a svájci frank jelentősen gyengült valamennyi devizával szemben.
Az euróval szembeni jegyzés 1,48 közeli szintről 1,53-ig emelkedett, a dollárral szemben mért kurzus pedig 1,1600-ról 1,1950-ig ment fel. A forint is erősödött a frankkal szemben, a svájci deviza ára 206-ról 194-ig esett. A svájci kamatdöntés után az euró 3 százalékkal 1,5200 frankra, a dollár szintén 3 százalékkal 1,1900 frankra drágult.
Az éjszakai erősödés legnagyobb részét leadva, de kedd délutáni árfolyamánál árnyalatnyival erősebben nyitott a forint az euróval szemben a bankközi piacon. Szerda délelőtt 299,96 forint volt az euró árfolyama, szemben a kedd délutáni 300,77 forinttal. Az amerikai piacok optimizmusa, a New York-i tőzsdék erőteljes felfutása miatt kedden késő este 297 forint alá esett az euró a nemzetközi piacokon, majd a jegyzés reggel innen jutott vissza viszonylag gyorsan a 300 forintos lélektani küszöb közelébe.
Mintegy 2,4 milliárd euró uniós forrást konvertál át év közben forintra
a jegybank a bankközi devizapiacon - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján csütörtökön az ügyletek lehetséges partnerei a jegybanknál devizapiaci limittel rendelkező hazai és külföldi hitelintézetek lesznek.
Az MNB a monetáris tanács vasárnapi ülése után jelentette be: mindent megtesz azért, hogy a pénzügyi piaci folyamatok ismét összhangba kerüljenek a reálszféra kilátásaival, ennek érdekében a jegybank ösztönözni kívánja a közelmúltban bevezetett forint- és devizapiaci likviditásnyújtó eszközök fokozottabb igénybevételét.
A tartalomban lapozva is haladhat!
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
