Többségében a nemzetközi pénzügyek rendbetételének, a fiskális szigorításnak a kérdését tették az első helyre a hét végén a nyolc legjelentősebb gazdasági hatalom (G8) pénzügyminiszterei az olaszországi Leccében folytatott tanácskozásukon. Nyilatkozataikban ugyancsak kiemelt helyen húzták alá a gazdaság fellendítésének ösztönzését.
Az áfaemelés miatt érdemes július elseje előtt lakásvételi szerződést kötni, és lehetőleg a vételár minél magasabb részét előre fizetni.Az, hogy az áfaemelés mekkora terheléssel jár a vásárlók számára, a szerződések időzítésén és a már befizetett előlegek arányán múlik.Ha a vevő az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig kifizeti, az összeg még a jelenleg hatályos adókulccsal, vagyis 20 százalékkal adózik. Csak az előleggel le nem fedett ellenérték (a vételár fennmaradó része) esik az új, 25 százalékos áfakulcs alá .
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellékletében szereplő “irányárak” akár jelentősen is eltérhetnek a tranzakciós átlagáraktól . Igazán rosszul a külvárosi családi házak tulajdonosai járhatnak. Jelentős eltérés van a törvénytervezet által számított ingatlanértékek és a valós piaci árak között .A vagyonadó törvénytervezet szerint az adó alapja a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó évi mértéke pedig az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék. Az ingatlanok számított értékét területileg - kerületenként és megyénként - meghatározott átlagos m2-árból és a hasznos alapterületből, valamint az adott ingatlanfajtára vonatkozó módosító tényezők alapján állapítanák meg. A számítást - ami egyelőre csak tervezet - célszerű akkor is elvégezni, ha az ingatlan forgalmi értékét az adóköteles limit alá becsüljük, hiszen, ha a törvénytervezet alapján 30 millió feletti összeg jön ki, adót kell fizetni.
Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is - 35 millió forintosnál nagyobb érték után 21 százalékot -, ami elvileg teljesen logikus, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben.Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett első fokú örökösöknek - amennyiben örökölt lakástulajdont és a húszmillió forintos illetékmentességet már kihasználta - 18 millió forint értékig 11 százalék, 18 és 35 millió forint között 15 százalék, 35 millió forint felett pedig 21 százalék illetéket kell fizetniük jövőre.
Csak akkor szünteti meg a kormány jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha lesz vagyonadó - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslatból. A vagyonadó sorsa pedig azon is múlik, hogy a jövő heti egyeztetéseken meg tud-e állapodni a kormány az MSZP-vel és az SZDSZ-szel a részletekről, mert mindkét párt jelezte, változtatásokat tart szükségesnek a kormány javaslatához képest. Az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a jövő évi adótörvényeket és a külön előterjesztésként benyújtott vagyonadót is. Utóbbi 2010-től vezetné be az ingatlanok és nagy teljesítményű autók, valamint a vízi- és légi járművek adóját. Ez a javaslat rögzíti azt is, hogy 2010. január 1-től megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).
Az áfa emelés és a támogatások megvonása miatt 10-15 százalékos áremelkedésre számítanak az újlakás-piacon a fejlesztők, akik szerint ezek a kormányzati intézkedések jóval nagyobb csapást jelentenek, mint a vagyonadó tervezett bevezetése.Számítások szerint az áfa emelés és a támogatások megvonása összességében akár 15 százalékkal is megemelheti az új lakások négyzetméterárát, márpedig ez a vagyonadóban érintetteknél sokkal szélesebb kör számára lehetetleníti el vagy teszi lényegesen nehezebbé a Továbbra sem tisztázott, hogy a kamattámogatás megvonása csak a vásárlási hiteleket érinti-e vagy a projektfinanszírozást is . Ha utóbbi is életbe lép, az leállítja a vállalkozói lakásépítést.
A parlament március másodikán fogadta el a gazdasági válság miatt 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshitel adósok állami garanciájáról szóló törvényt, ám az mind a mai napig nem lépett életbe, mivel az Európai Bizottság még nem bólintott rá - tudta meg lapunk.A kormány tegnapi döntésével kiterjesztené az állami készfizető kezességet azon lakáshitel adósokra is, akik munka mellett sem tudják fizetni törlesztő részleteiket. E módosítás miatt újabb heteket csúszhat a törvény életbelépése.
A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában elmondta: kormánya visszafordította a lejtőről az országot, sőt, jövőre akár a legjobban teljesítők közé repítheti. Bajnai Gordon miniszterelnök az Európa Parlamenti választások előestéjén értékelte kormánya első ötven napját, egyúttal elmondta: bármi is legyen a kimenetele a hétvégére meghirdetett voksolásnak, ameddig kormányának parlamenti támogatása akad, ő teszi a dolgát. A miniszterelnök szerint a kormány a legnehezebb döntéseken már túl van, a további takarékossági lépésekkel a lakosságot már nem sújtják.
Továbbra is érdemes bankról bankra hurcolni néhány havonta a megtakarításokat – ha vannak. A bankok 13-15 százalékos akciós kamatokkal csábítanak, ami a várt 4,5 százalékos infláció mellett tisztességes és biztos hozam. Bár számos közgazdász és bankár szerint már elértük, vagy legalábbis megközelítettük a válság mélypontját, és a hazai pénzügyi szférát az utóbbi hónapokban semmiféle sokk nem érte, a kereskedelmi bankok egyre jobban hajtanak a lakossági megtakarításokra. Az akciós betétek átlagos szintje mintha nőtt volna januártól:
Találkozhatunk 13-15 százalékos hozamot ígérő ajánlatokkal is banki honlapokon, igaz, a vonzó kamatokhoz néha többet várnak az ügyféltől pénze elhelyezésénél.
Áprilisban a háztartások új lakáscélú forint hiteleinek szerződéses értéke kismértékben emelkedett a márciusi szinthez képest, míg az euró alapú lakáshiteleké csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken. Csökkent az euró és a svájci frank alapú szabad felhasználású jelzáloghitelekre kötött új szerződések szezonálisan igazított értéke, miközben az euró alapú hiteleknél nőtt, a svájci frank alapúaknál csökkent az átlagos hitelköltség mutató.
A tartalomban lapozva is haladhat!