Magyarország eddig jól teljesítette a hitelszerződés feltételeit - mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar missziójának vezetője szerdai washingtoni telefonos sajtókonferenciáján. Mint fogalmazott, jónak ítéli azt, ahogyan Magyarország teljesítette az IMF készenléti hitelszerződésben vállalt feltételeket, a romló gazdasági kilátások és a kitartó pénzügyi piaci nyomás ellenére. Az IMF igazgatósága március 25-i ülésén megállapította, hogy Magyarország teljesítette a második részlet lehívásához kapcsolódó kritériumokat, és a 2.107,5 millió SDR* összeg - mintegy 2,5 milliárd euró - lehívhatóvá vált.
Az amerikai kormány ma ismerteti, hogyan szabadítaná meg a bankokat rossz hiteleiktől.
Magyar idő szerint ma kora délután ismerteti az washingtoni pénzügyminisztérium azt a tervet, amelynek célja a pénzügyi rendszer megtisztítása a rossz hitelektől. A válság elleni hat hónapos harc egyik legfontosabb lépésének tartott elképzelés lényegét már közölték: magántőkét akarnak bevonni az akcióba és piaci módszereket alkalmaznak a kockázatos kölcsönök árának meghatározására.
Másként fogalmazva az állam magánbefektetőknek fog támogatást adni a mérgező hitelek felvásárlásához, mégpedig a tegnap kiszivárogtatott információk szerint kezdetnek 75-100 milliárd dollárt, majd az eredmények értékelése után esetleg még többet. A cél legalább 500 milliárd dollárnyi rossz hitel - elsősorban a hitelválságot kirobbantó bedőlt vagy bedőléssel fenyegető másodlagos jelzáloghitel - kiemelése a bankrendszerből, de ez elmehet akár 1000 milliárdig is.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke , az Európai Bizottságot arra szólította fel, hogy vegye fontolóra az euró övezethez való csatlakozás idejének lerövidítését. “Az Európai Bizottságnak világos szolidaritási jelzést kellene küldenie a kelet-európai országoknak” - fogalmazott az elnök . Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához - hangoztatta az EBRD elnöke.
A svájci jegybank beavatkozott a deviza piacon a svájci frank gyengítése érdekében, és a piacon egyre többen tartanak attól, hogy más államok is követik majd a példát. A gazdasági nagyhatalmak 2004 óta nem interveniáltak a piacon, a magyar devizahitelesek azonban akár örülhetnek is a lépésnek . A forinttal szemben is esett a frank A frank a forinttal szemben is gyengült, a jegyzés péntek reggel 191 forint körül volt, míg egy nappal korábban ennél több mint 10 forinttal magasabb volt a kurzus. Március első hetében 215 forintot is elkértek a frankért, azaz egy hét alatt a frankhitelesek 12 százalékot nyertek.
Egy Bank, akinek nem kell segítség!
A Deutsche Bank bejelentése szerint idén nyereséges lehet, s nincs szüksége tőkeemelésre. A német pénzintézet vezetése reméli, hogy a bank idén visszatér a nyereséges működéshez, s jelenleg nem látják szükségét annak, hogy bármilyen külső forrást tőkeemelés formájában bevonjanak. A cég optimizmusát kedvező év eleji teljesítménye alapozta meg. Ugyanakkor úgy vélik, az egész pénzügyi szektor számára nagyon nehéz év lesz az idei, a bevételek csökkenni fognak a gazdaság gyenge teljesítménye, a megszorítások és hitelpiac szűkülése valamint a befektetők kockázatkerülése miatt. A nagybank a bankszektorban 2010-re vár fellendülést.
A lakástulajdonosok, akik új bérlőt keresnek akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.
Emelés kizárva A jelenlegi piaci helyzetben nem képzelhető el a bérleti díjak emelése A statisztikában ugyanakkor még nem látszik jelentős árváltozás, a fővárosban továbbra is 50 ezer forint az alsó lélektani határ, míg vidéken ez akár 30-35 ezer forint is lehet.
A válságban ugyanis a tulajdonosok - a nagy kínálat közepette - mindenképp szeretnék kiadni ingatlanjukat, csökkenteni az üresen állás időszakát, csak hogy bevételhez jussanak.
A Versenyhivatal szerint nem várható jelentős áremelkedés hitelfronton az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvény hatására.
A szigorítást igencsak szorgalmazó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) furcsállja, hogy az ügyfelek érdekeit védő és a verseny számára kedvező törvénymódosítás miatt a Magyar Bankszövetség kommunikációjában azzal riogat: a fogyasztók az eddigieknél nehezebben jutnak majd hitelhez és többet kell fizetniük a nekik folyósított kölcsönökért. Kiemelték azt is, hogy a GVH elemzései szerint a magyar kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban még régiós (cseh, lengyel és szlovák) szinten is meglehetősen magasak.
A jövőben csak az adós beleegyezésével lehet a számára hátrányos szerzdődés - változtatást végrehajtani.
A bank akkor menekülhet meg a bonyolultabb procedúrától, ha a lakossági üzletágban is irányadó mutatóhoz köti a kamatmozgást.
A parlamentben tegnap elfogadták a pénzügyi intézmények magatartását szabályozó törvényjavaslatot. A jogszabály egyik legfontosabb célja, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását.
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának
résztvevői megállapodtak abban, hogy a legerősebb fejlett és felzárkózó gazdaságú országok, a Húszak (G20) április elején tartandó londoni csúcsértekezletén javasolni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon forrásainak megkétszerezését, amelyekből “gyors és rugalmas” segítséget lehet adni a pénzügyi egyensúlyhiánnyal, fizetési nehézségekkel küzdő országoknak - derült ki a csúcs helyszínén kiszivárogtatott zárónyilatkozat-tervezetből.
A pénzügyi válság elmélyülése miatt tavaly jelentős mértékben növekedett az állami szerepvállalás az európai bankszektorban.
A PwC nemzetközi tanácsadó cég szerdán Frankfurtban nyilvánosságra hozott elemzése szerint egyes európai országok kormányai összességében 104 milliárd eurót fektettek pénzügyileg megingott bankokba, s ezzel a pénzintézetek fő részvényeseivé váltak.
A tartalomban lapozva is haladhat!