A bank szerint a kelet-európai államoknak meg kellene fontolniuk a deviza alapú hitelezés korlátozását, esetleg bizonyos adósi kör kizárásával.A devizaalapú hitelezés szabályozását, sőt bizonyos esetekben korlátozását is meg kellene fontolniuk a kelet-európai gazdaságoknak - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakuló térségről hétfőn kiadott éves jelentésben.
Az év végi ünnepi roham egyik nagy kérdése lehet, hogy miből finanszírozza majd a lakosság az ajándék vásárlásait. A munkanélküliség egyre komolyabb gondokat okoz a családoknak, így aligha várható nagy igény arra, hogy hitelből még tovább eladósodjanak. A jelen helyzetben a finanszírozók felelőssége is megnő: a forgalom növelése érdekében nem szabad újabb hitelbe vinni a családokat . Az ügyfeleket eddig sem a forintalapú, fix kamatozású áruhitelek kergették fizetésképtelenségbe, hanem a döntően devizaalapon folyósított személyi, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek.
Az eddig vártnál nagyobb ütemű magyarországi jegybanki kamatcsökkentést jósolnak új előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, a recesszió mellett a váratlanul alacsony inflációra hivatkozva. A londoni befektetési és elemző részlegének új, módosított prognózisa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a jövő év első negyedére 5,50 százalékig csökkenti jelenleg 7,00 százalékos irányadó kamatát. A cég eddig 6 százalékos jövő évi MNB-kamatmélypontot valószínűsített. A jövő év első felére más nagy citybeli házak is 6 százalék alatti magyar kamatszintet várnak. A minapi elemzések szerint valószínű, hogy a Monetáris Tanács valamikor tart egy “lélegzetvételnyi szünetet”, de 2010 második negyedévében folytatódhat az enyhítési ciklus, és a 6 százalékos “történelmi szint” alá csökkenhet a jegybanki alapkamat

Pénteken húsz magyarországi fiókját zárja be a Raiffeisen, köztük több olyat is, amelyik kevesebb mint két éve nyílt .A pénzintézet a gazdasági válság következményeként, a tulajdonos által megrendelt racionalizálási program keretében döntött a fiókbezárásról.
A bankok egy része még titkolja, milyen új lakáshitel termékkel indul ősszel. Persze nem zárható ki az sem, hogy egyelőre inkább csak a piacot és egymást figyelik, és csak azután döntik el, mit is lépnek.Az eligazodást némiképp nehezíti, hogy - még a nyáron bejelentettek szerint - október 1-jétől ismét lehet állami támogatás mellett lakáshitelt felvenni. A bankok egy része nyilvánvalóan az erre szolgáló konstrukciót is új termékként hirdeti, pedig ez a támogatás a nyomába se ér a régebbinek, a felhasználása meglehetősen korlátozott.A kölcsönt nem lehet használt lakás vásárlásához, csak új lakás építésére és vásárlására, valamint korszerűsítésre felvenni.
Nem számít a devizakamatok érdemi csökkenésére a Magyar Bankszövetség elnöke - erről Felcsuti Péter beszélt. “Én nem számítok arra, hogy visszatérünk ahhoz a korábbi időszakhoz, amelyet a nagyon olcsó pénzek, a forrásbőség jellemzett” - fogalmazott Felcsuti Péter. Hozzátette: ezek a források valójában most elég drágák a kelet-európai, így a magyar bankok számára is, és messze nem olyan bőségesek, mint ahogy azt sokan gondolják.Hangsúlyozta: ez pedig a kamatokban is visszaköszön.
Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyarországi bankkártya-piac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre, kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K and H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte.
Hosszú vita után a Magyar Bankszövetség elnökségi ülése szerdán elfogadta azt a banki szakértők által kidolgozott javaslatot, amely az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó magatartáskódex alapja lehet. A miniszterelnök és a bankok vezetőinek júliusi egyeztetésén még arról volt szó, hogy a kódex az egyoldalú szerződésmódosításokról szól majd.
Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint az év második felében, többek között a jegybanki alapkamat-csökkentés hatására megállhat a lakossági hitelpiac szűkülése. Magyarországon a lakossági hitelpiac ez évi folyamatai megfelelnek a várakozásoknak: a keresleti és kínálati oldal szűkülésével a háztartások hitelfelvétele 2009 első öt hónapjában a GDP 1 százaléka alá esett, a korábbi mintegy 5 százalékról.
Júliusban a háztartások új euró alapú lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke enyhén emelkedett, a forint alapúaké kismértékben csökkent, míg a svájci frank alapúaké az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt. Az MNB adatai szerint júliusban a lakáscélú hitelek állománya 3.876 milliárd forint volt, szemben a júniusi 3.936 milliárd forinttal.
A tartalomban lapozva is haladhat!