forrás [origo]
Jól járnak azok a devizahitelesek, akik lakástakarékkal kombinálják az árfolyamrögzítést. Ha az ügyfél a lakástakarékhoz kapcsolódó kedvezményes kamatozású forinthitelből végtörleszteni tudja öt év múlva az eredetileg hétmilliós hitelét, akár hárommillió forintot megtakaríthat.
Várhatóan áprilistól kérhetik az devizahitelesek az árfolyamrögzítést, amely lehetővé teszi, hogy a piaci ártól függetlenül fix árfolyamon, svájci frank esetén 180 forintos árfolyamon fizethetik a törlesztőrészletüket. Ez jelentős csökkenést eredményezhet az adósoknál, ennek fejében az aktuális és a rögzített árfolyam közti különbség egy forinthitelszámlán halmozódik, amit később kell törleszteni.
A Duna House ingatlanközvetítő cég elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyamrögzítőknek továbbra is számolniuk kell a kedvezményezett időszakot követő kamat- és árfolyamkockázattal.
Veisz István, a cég szakértője közölte: azon ügyfelek, akik csak az árfolyamgátat választják, annak lejárta után továbbra is dupla kockázatot, a devizahitel miatt árfolyam-, a forintkölcsön miatt pedig kamatkockázatot futnak. A cég szerint az árfolyamrögzítés és a lakás-takarékpénztári támogatások kombinálásával viszont milliókat spórolhatnak az ügyfelek.
A devizahitelesek az árfolyamgát időszaka után egy fix forintalapú, államilag támogatott hitelre válthatnak, melynek kamatozása a futamidő végéig évi 4,5 százalék plusz 1 százalék kezelési költség. A konstrukció lényege, hogy az árfolyamrögzítéssel megspórolt összeget havonta lakástakarék-pénztárba fektetik az ügyfelek, erre a megtakarításra a kamaton felül 30 százalék, évente maximum 72 ezer forint állami támogatás jár. A lakástakarék-pénztáras konstrukció lejárta után az adós kedvezményesen kaphatja meg a kedvező, fix kamatozású forinthitelt. Ezzel pedig kiváltható a devizahitel, amikor az árfolyamgát megszűnik. A szakértő szerint erre azért van lehetőség, mert az árfolyamgát konstrukciója nem változtatta meg az eredeti hitel jogcímét, vagyis ha az lakáscélú hitelnek minősült, akkor - ahogy eddig is - továbbra is kiváltható lakás-takarékpénztári finanszírozásból.
Továbbra is érdemes bankról bankra hurcolni néhány havonta a megtakarításokat – ha vannak. A bankok 13-15 százalékos akciós kamatokkal csábítanak, ami a várt 4,5 százalékos infláció mellett tisztességes és biztos hozam. Bár számos közgazdász és bankár szerint már elértük, vagy legalábbis megközelítettük a válság mélypontját, és a hazai pénzügyi szférát az utóbbi hónapokban semmiféle sokk nem érte, a kereskedelmi bankok egyre jobban hajtanak a lakossági megtakarításokra. Az akciós betétek átlagos szintje mintha nőtt volna januártól: 
Az új globális gazdasági hatalmakat is be kell vonni a világgazdaság irányításába - hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa csütörtökön Brüsszelben. “A nemzetközi gazdaságpolitikát nem alakíthatja tovább egy meghitt transzatlanti klub” - fogalmazott Joaquín Almunia, a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen elhangzott beszédében. A feltörekvő hatalmakra - Kínára, Indiára, Brazíliára - utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak.
Feltétlenül szükség van az ingatlanadóra, de annak bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a jövedelemre rakódó adóterheket - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A közgazdász szerint az ingatlanadó bevezetésével megszűnhet az országnak jelentős versenyhátrányt okozó iparűzési adó, hiszen az ingatlant terhelő adó nem csak a magánszemélyekre vonatkozna. Bokros Lajos helytelennek nevezte a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) tervezett eltörlését. Szerinte ennek a hozzájárulásnak a megtartására, növelésére és az adóbázis szélesítésére szükség van.
Nagy különbségeket tárt fel az egyes közép-kelet-európai országok háztartások fogyasztási kiadásait elemezve az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzése - írja az MTI Eco. Az első helyen Szlovénia áll, Magyarország a harmadik, a rangsor végén pedig Ukrajna található. Szlovéniában a havi megélhetésre 1 700 eurót költenek a háztartások, a második helyezett Horvátországban 1000, hazánkban, Csehországban és Lengyelországban 900 és 1000 euró közötti összeg jut a napi kiadásokra. A kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Szerbia lakói 4-500, Ukrajna háztartásai pedig 214 eurót költenek havonta. Ausztriában 2007-ben átlagosan 2800 eurót költöttek megélhetésre a háztartások. A kutatás szerint minél kevésbé fejlett egy országokban, a havi költségek annál nagyobb hányadát költik élelmiszerre: az ukránok a 214-ből 116 eurót, azaz kiadásaik 54 százalékát. Románia és Bulgária esetében 40 százalék fölötti, Szerbiában 36 százalék körüli az élelmiszerre költött összegek aránya. A magyarok, horvátok, szlovákok és lengyelek 25, a csehek 20, a szlovénok 17, az osztrákok 18 százalékban költik havi keretüket élelmiszerre. Az elmúlt években jelentősen nőttek a fogyasztói kiadások a közép-kelet-európai országokban, olykor évi 10 százalékkal is, a gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette a növekedési ütemet.
Jól járnak azok a bérlők, akiknek idén vagy jövőre jár le az irodabérleti szerződésük, mert hosszabbításkor biztosan jobb feltételeket alkudhatnak ki maguknak. Egyre gyakoribb a szerződések idő közbeni újratárgyalása, sőt a költözést is érdemes megfontolni, mert az új bérlőket kedvezőbb árak, vagy a korábbi feltételekkel pluszszolgáltatások várják. Az idei év jó lehetőséget kínál arra, hogy a cégek szerződésük újratárgyalásával kedvezőbb díjakat alkudjanak ki, vagy a korábbi árért jobb feltételeket kapjanak; például „B” kategóriás irodából „A” kategóriásba költözzenek. Az irodabérleti díjak múlt év óta csökkennek.
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
