Az új globális gazdasági hatalmakat is be kell vonni a világgazdaság irányításába - hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa csütörtökön Brüsszelben. “A nemzetközi gazdaságpolitikát nem alakíthatja tovább egy meghitt transzatlanti klub” - fogalmazott Joaquín Almunia, a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen elhangzott beszédében. A feltörekvő hatalmakra - Kínára, Indiára, Brazíliára - utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak.

Május 20. án tárgyalja a kormány a 2010-es adótervek majdnem véglegesnek tekinthető verzióját. A kormányfő és a pénzügyminiszter most ismerteti az MSZP-frakcióval az elképzeléseket, amelyekről a Népszabadság tudomást szerzett.
A jelenlegi terv szerint a termőföldeket kivéve minden ingatlan után kellene adót fizetni. A lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet. Az adó alapja a számított érték volna - a luxusadónál alkalmazott módszerekkel megegyezően az önkormányzatok határoznák meg egyes övezetek (utcák, kerületek, körzetek) négyzetméterárát, ezt beszorozva az alapterülettel (és korrigálva az épület korával) jönne ki az ingatlan értéke, ami az adó alapját jelenti. (Különbség azonban, hogy az értéket lehetne vitatni - vagyis fel is becsültetheti a tulajdonos az ingatlanja értékét, persze saját költségre).

” Már több hiteltanácsadó céggel is tárgyaltunk, mikor ajánlották nekünk Lajost. Az első informális beszélgetés vége után két perccel már tudtuk, hogy Őt fogjuk megbízni. A beszélgetés alatt végig érthetően és nyíltan fogalmazott. Más irodáknál csak a hozzá nem értéssel és mellébeszéléssel találkoztunk!
A megbízások megkötése után az ügyletek gyorsan és zökkenő mentesen zajlottak, a kommunikáció folyamatos és érthető volt! Nekünk csak aláírni kellett a hitelszerződéseket.
A mai napig örülünk annak, hogy találkoztunk Lajossal és Őt bíztuk meg!
Nádiné Tamás Viktória és Nádi András”

Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata, amely tartalmazza többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését, és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését. Az MTI információi szerint az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt “feljegyeznék”, és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól.

Nagy különbségeket tárt fel az egyes közép-kelet-európai országok háztartások fogyasztási kiadásait elemezve az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzése - írja az MTI Eco. Az első helyen Szlovénia áll, Magyarország a harmadik, a rangsor végén pedig Ukrajna található. Szlovéniában a havi megélhetésre 1 700 eurót költenek a háztartások, a második helyezett Horvátországban 1000, hazánkban, Csehországban és Lengyelországban 900 és 1000 euró közötti összeg jut a napi kiadásokra. A kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Szerbia lakói 4-500, Ukrajna háztartásai pedig 214 eurót költenek havonta. Ausztriában 2007-ben átlagosan 2800 eurót költöttek megélhetésre a háztartások. A kutatás szerint minél kevésbé fejlett egy országokban, a havi költségek annál nagyobb hányadát költik élelmiszerre: az ukránok a 214-ből 116 eurót, azaz kiadásaik 54 százalékát. Románia és Bulgária esetében 40 százalék fölötti, Szerbiában 36 százalék körüli az élelmiszerre költött összegek aránya. A magyarok, horvátok, szlovákok és lengyelek 25, a csehek 20, a szlovénok 17, az osztrákok 18 százalékban költik havi keretüket élelmiszerre. Az elmúlt években jelentősen nőttek a fogyasztói kiadások a közép-kelet-európai országokban, olykor évi 10 százalékkal is, a gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette a növekedési ütemet.