A Magosz szerint egy rossz jelzáloghitelezési konstrukció miatt milliárdokat fog kifizetni az állam a bankszektornak. Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges szervezet szövetségi igazgatója azzal kapcsolatban állította ezt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a nemzeti földalapkezelő - amely azóta beolvadt a nemzeti vagyonkezelőbe - 2003 és 2007 között több száz olyan földértékesítési szerződést kötött - több milliárd forint értékben -, amelyek esetében a vételárat banki hitelből fizették ki, és jelzálog-szerződések jöttek létre.Közlése szerint ezeknek a szerződések közös ismertetőjele az állam készfizető kezessége arra az esetre, ha a hitelfelvevő nem tudná visszafizetni a vételárat, illetve hogy egy szakképesítés nélküli szakértő felülértékelte a területeket, valamint olyanok vették fel a hitelt, akikről tudható volt, hogy egy-másfél éven belül fizetésképtelenné válnak.Ha az állam ezekben az esetekben készfizető kezességet vállalt, akkor a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek is megérdemelnék ugyanezt - vélekedett.Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek választ kell adnia arra, tudja-e, hogy a bankok benyújtották a számlát az államnak, illetve hogy milyen költségvetési forrásból fogják kifizetni a pénzintézetek követeléseit.A magoszos szövetségi igazgató egyben felszólította a tárcavezetőt, indítson vizsgálatot, hogy kiderüljön, ki a felelős ezeknek a hitelszerződéseknek a megkötéséért.Hangsúlyozta: álláspontja szerint az egész szerződési konstrukció felveti a csalás tényét, és ha valóban így van - folytatta - “ismét egy olyan csalássorozattal állunk szemben, amely vonatkozásában a pénzügyminiszter úrnak a vizsgálatot követően meg kellene tenni a büntetőfeljelentést”. Budai Gyula jelezte, ha Oszkó Péter nem, akkor a rendelkezésére álló dokumentáció alapján ezt megteszi ő maga.
 

A központi bankok erőteljes intézkedései nélkül a pénzügyi-gazdasági válság a végül megvalósult forgatókönyvnél sokkal súlyosabb is lehetett volna - mondta el Ben Bernanke, az amerikai központi bank (Fed) elnöke. A világgazdaság már elkezdte a talpra állást a generációk óta nem látott válságból, de a recesszió akár nagyobb károkkal is járhatott volna, amennyiben a világ központi bankjai nem léptek volna föl olyan erőteljesen tavaly ősszel - idézi a Federal Reserve és az amerikai monetáris politika első emberének szavait a Marketwatch.com.

A Pénzügyminisztérium (PM), a Bankszövetség és a tagbankok között folyamatos a tárgyalás a bajba került lakáshitelesek kisegítésének érdekében hozott jogszabály végrehajtási rendeletéről. A PM már több feltételt is közzétett, de ezek helyenként még kissé elnagyoltak. Az OTP Banknál úgy látják, hogy a pontos szabályozás várhatóan csak közvetlenül a törvény hatályba lépését, vagyis július 28-át megelőzően jelenik meg. Ilyen körülmények között kétségesnek tűnik, hogy a bankok jövő kedden már képesek lehetnek az áthidaló kölcsön elindítására.

A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre.A Parlament a június 29-ei zárószavazáson elfogadta a 2010-től életbe lépő új adótörvényt, amely hosszú évek után megszüntette a lízingfinanszírozás diszkriminációját:

Az államnak is késedelmi kamatot kell fizetnie, ha késve fizet, a rászorultakat nem lehet kikapcsolni a gázellátásból, csak kamattámogatás jár az arra jogosult lakásvásárlóknak - egyebek mellett ezek a szabályok lépnek hatályba július első napján. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt májusban módosította a parlament, eszerint július 1-jén kikerül a törvényből a 13. havi nyugdíj, az eredetileg szeptember 1-jére időzített nyugdíjkorrekciót pedig jövő év első napjára tolták a jogalkotók.