A deviza alapú hitelt felvevő magyarok csaknem fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy komoly problémát jelent majd számára hitelének visszafizetése. A felmérés  magyarországi 18-59 éves lakosság körében végezték február és április között, havonta 800 ember megkérdezésével.

Az eredményekből kiderül, hogy márciushoz képest áprilisban valamelyest javult a magánhitelek visszafizetési esélyének megítélése a lakosság körében. Márciusban még a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy komoly gondot okoz majd számára a törlesztés, míg 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog tudni törleszteni. Februárban azonban még csak 44 százalék ítélte meg úgy, hogy komoly gondot okoz a fizetés, és 8 százalék gondolta azt, hogy nem fog tudni törleszteni.

A piackutatók szerint a pesszimisták aránya márciusról áprilisra egyrészt a forint erősödése miatt csökkent. Közrejátszhat továbbá a pozitív változásban, hogy a bankoknál lehetővé vált egy-egy kölcsön futamidejének meghosszabbítása.  A magyarországi munkalehetőségeket meglehetősen pesszimistán ítélik meg a magyarok. A következő tizenkét hónap munkalehetőségeit a válaszadók 94 százaléka látta rossznak vagy nem túl jónak márciusban, és 92 áprilisban. A személyes anyagi helyzet, vásárlásra való alkalmas időszak és munkalehetőségek mutatóit magában foglaló fogyasztói bizalmi index áprilisban 3 ponttal, 40 pontra emelkedett márciushoz képest.

Hosszú vita után a Magyar Bankszövetség elnökségi ülése szerdán elfogadta azt a banki szakértők által kidolgozott javaslatot, amely az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó magatartáskódex alapja lehet. A miniszterelnök és a bankok vezetőinek júliusi egyeztetésén még arról volt szó, hogy a kódex az egyoldalú szerződésmódosításokról szól majd.

Júliusban a háztartások új euró alapú lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke enyhén emelkedett, a forint alapúaké kismértékben csökkent, míg a svájci frank alapúaké az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt. Az MNB adatai szerint júliusban a lakáscélú hitelek állománya 3.876 milliárd forint volt, szemben a júniusi 3.936 milliárd forinttal.

Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága augusztus 18-i rendkívüli ülésén felkérte a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, valamint a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást

A lakáshitelesek védelmében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megalkotja az átláthatóbb adatszolgáltatást lehetővé tevő rendeleteket, illetve a szükséges törvényjavaslatokat szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti - közölte a szaktárca szerdán .