A második negyedévben tovább csökkent a hazai bankok hitelezési hajlandósága, ám már kevesebben szigorítottak a feltételeken. A második félévben javulhat a helyzet. A nemzetközi tendenciákkal összhangban, 2009 második negyedévében tovább csökkent a magyar bankok hitelezési hajlandósága, illetve szigorodtak – bár a korábbinál kisebb mértékben – a hitelezési feltételek - derül ki az MNB friss felméréséből. A válaszok szerint a szigorítás fő oka már nem a likviditási kockázatokkal, hanem elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával magyarázható.
Hamis reményt nyújt a devizahiteleseknek az előtörlesztés lehetősége.Szakértők igen óvatosan kezelnék a legnagyobb ellenzéki párt azon javaslatát, amely szerint fizetési kedvezményt kellene adni a devizahitelüket előtörlesztő adósoknak . Ezzel a lehetőséggel leginkább azok tudnának élni, akik befektetési céllal vettek ingatlant, amikor olcsó volt a kölcsön, és megtakarításukat forintban tartották.
Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága augusztus 18-i rendkívüli ülésén felkérte a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, valamint a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást
Múlt pénteken lépett hatályba az a rendelkezés, mely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak, hogy a területükön kényszerárverezésre kerülő ingatlanokat megvásárolják, és azokat korábbi tulajdonosainak bérbe adják.
A lakáshitelesek védelmében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megalkotja az átláthatóbb adatszolgáltatást lehetővé tevő rendeleteket, illetve a szükséges törvényjavaslatokat szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti - közölte a szaktárca szerdán .
Az önkormányzatok múlt péntektől már élhetnek elővásárlási jogukkal: megvehetik azoktól az adósoktól a lakásukat, akik nem tudják fizetni hitelüket - közölte a kormányszóvivő. Szollár Domokos hangsúlyozta: augusztus 21-én lépett hatályba a lakáshitelesek megsegítését célzó, az önkormányzatok számára elővásárlási jogot biztosító törvény érintett rendelkezése. Ez a rendelkezés elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak, hogy a területükön kényszerárverezésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosainak bérbe adják.
A Magosz szerint egy rossz jelzáloghitelezési konstrukció miatt milliárdokat fog kifizetni az állam a bankszektornak. Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges szervezet szövetségi igazgatója azzal kapcsolatban állította ezt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a nemzeti földalapkezelő - amely azóta beolvadt a nemzeti vagyonkezelőbe - 2003 és 2007 között több száz olyan földértékesítési szerződést kötött - több milliárd forint értékben -, amelyek esetében a vételárat banki hitelből fizették ki, és jelzálog-szerződések jöttek létre.Közlése szerint ezeknek a szerződések közös ismertetőjele az állam készfizető kezessége arra az esetre, ha a hitelfelvevő nem tudná visszafizetni a vételárat, illetve hogy egy szakképesítés nélküli szakértő felülértékelte a területeket, valamint olyanok vették fel a hitelt, akikről tudható volt, hogy egy-másfél éven belül fizetésképtelenné válnak.Ha az állam ezekben az esetekben készfizető kezességet vállalt, akkor a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek is megérdemelnék ugyanezt - vélekedett.Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek választ kell adnia arra, tudja-e, hogy a bankok benyújtották a számlát az államnak, illetve hogy milyen költségvetési forrásból fogják kifizetni a pénzintézetek követeléseit.A magoszos szövetségi igazgató egyben felszólította a tárcavezetőt, indítson vizsgálatot, hogy kiderüljön, ki a felelős ezeknek a hitelszerződéseknek a megkötéséért.Hangsúlyozta: álláspontja szerint az egész szerződési konstrukció felveti a csalás tényét, és ha valóban így van - folytatta - “ismét egy olyan csalássorozattal állunk szemben, amely vonatkozásában a pénzügyminiszter úrnak a vizsgálatot követően meg kellene tenni a büntetőfeljelentést”. Budai Gyula jelezte, ha Oszkó Péter nem, akkor a rendelkezésére álló dokumentáció alapján ezt megteszi ő maga.
A gazdasági szereplők kilátásai augusztusban is javultak, a GKI konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke negyedik hónapja emelkedik, már valamelyest meghaladja a tavaly novemberi értéket, de összességében továbbra is pesszimista vélekedést tükröz, különösen a lakosság körében. A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Európai Unió támogatásával készített felmérése szerint a konjunktúraindex augusztusban mínusz 32,4 pontra nőtt a júliusi mínusz 35,2 pontról. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 22,8 pontra emelkedett mínusz 25,4-ről, míg a fogyasztói bizalmi indexé 3,3 százalékponttal mínusz 59,8 pontra nőtt.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is egyértelműen javult, a válaszolók bő harmada azonban még így is további romlásra számít. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke május óta hónapról hónapra enyhe javulást jelez. E tendencia augusztusban is folytatódott: az index valamennyi összetevője enyhe pozitív irányú elmozdulást mutat a megelőző hónaphoz viszonyítva.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 19 ezer pont fölé emelkedett hétfőn a kereskedés első órájában; utoljára tavaly október elején volt ezen a szinten. A BUX háromnegyed tízkor 19.004 ponton állt, 790 ponttal, 4,34 százalékkal magasabban a legutóbbi, múlt hét szerdai záró értékénél. Az OTP részvények ára 7,74 százalékkal 4.902 forintra nőtt, a Mol árfolyama 3,1 százalékkal 14.305 forintra emelkedett. A BUX már a nyitásban 4,25 százalékkal emelkedett, ekkor 18.987 ponton állt, majd kissé lefelé korrigált, utána ismét fölfelé indult.A jelentős erősödés oka, hogy a múlt hét csütörtökön és pénteken, amíg a magyar tőzsde az ünnep miatt zárva tartott, a világ többi értékpapír-piacán jelentősen nőttek az árfolyamok, és az optimizmus hétfőn reggel is folytatódott.
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb július 27-én 100 bázisponttal mérsékelte 8,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és azt az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi - áll a tanács indoklásában.Értékelésük szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani a tanács tagjai szerint. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet hanyatlása, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez, és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása - jegyzik meg.
A tartalomban lapozva is haladhat!
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
