Megszavazta az országgyűlés az adótörvények módosításáról és a vagyonadóról szóló javaslatokat, a szocialisták és az SZDSZ igen szavazatai mellett néhány volt MDF-képviselő is támogatta a kormány által javasolt módosításokat.Miután az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjaival kompromisszumot kötött a kormány, a cafeteriaelemek a korábban tervezetthez képest kisebb terhet kapnak jövőre. A pillanatnyilag mentes juttatások közül az üdülési csekk, a melegétel-utalvány, a pénztári befizetések, az iskolakezdési támogatás és a képzések díja marad kedvezményes, 25 százalékos adózású, a többi után 54 plusz 27, praktikusan 96 százalékos adót kell fizetni. Mentes marad viszont az internetutalvány

Mintegy 172,5 milliárd forintos megtakarítást jelent a jelenlegi lakástámogatási rendszer megszüntetése, az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye pedig 2009-2011 között, évente - nem kumulatívan számolva - nem haladja meg a 2,5-3 milliárd forintot - ismertette Szollár Domokos kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatón Budapesten. Az idén a támogatások július 1-jei felfüggesztésével számolva 25,6 milliárd forint, 2010-ben évi 68,6 milliárd forint, 2011-ben pedig évi 78,3 milliárd forint a költségvetési megtakarítás. Akik 2009. június 30-ig nyújtják be az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, ők továbbra is megkapják a támogatást.
 

Bár a vagyonadó szempontjából összevonni nem lehet az ingatlanokat mégiscsak adózna az állampolgár második, harmadik, illetve sokadik ingatlanja is, csökkenő adómértékkel, így akár az eredetileg tervezett adókulcs is csökkenhetne - ismertette a pénzügyminiszter. Az ATV reggeli műsorában Oszkó Péter kifejtette: a kérdésben nyitottak voltak a szakértői vélemények elfogadására, ezért olyan módosítást nyújtanak be, amely alapján a többi ingatlant is meg lehet adóztatni. Példaként említette, hogy míg az első 30 millió forintig a második például 15 millióig lenne adómentes. Hozzátette: ezzel a megoldással az adókulcs is csökkenhetne.

A parlament ma sürgőséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról.A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba, mert Brüsszel nem hagyta jóvá. A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshitel adósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakor első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellékletében szereplő “irányárak” akár jelentősen is eltérhetnek a tranzakciós átlagáraktól . Igazán rosszul a külvárosi családi házak tulajdonosai járhatnak. Jelentős eltérés van a törvénytervezet által számított ingatlanértékek és a valós piaci árak között .A vagyonadó törvénytervezet szerint az adó alapja a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó évi mértéke pedig az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék. Az ingatlanok számított értékét területileg - kerületenként és megyénként - meghatározott átlagos m2-árból és a hasznos alapterületből, valamint az adott ingatlanfajtára vonatkozó módosító tényezők alapján állapítanák meg. A számítást - ami egyelőre csak tervezet - célszerű akkor is elvégezni, ha az ingatlan forgalmi értékét az adóköteles limit alá becsüljük, hiszen, ha a törvénytervezet alapján 30 millió feletti összeg jön ki, adót kell fizetni.