Az Obama-kormányzat tervei szerint nyilvánosságra hoznák a 19 legnagyobb amerikai bank állapotát feltáró adatokat - írja a New York Times.A napilap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva állítja, hogy a kormány így kívánja helyreállítani a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, anélkül, hogy elbátortalanítaná a befektetőket.
A kormányzat azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hoz néhány érzékeny részletet nemrég véget ért “stressz-tesztjéből”, mert az adatok visszatartása azt eredményezhetné, hogy a befektetők megfutamodnak, attól tartván, hogy a vártnál is gyengébbek a pénzügyi intézmények. De a kormányzatnak egyelőre nincs kész elképzelése arról, hogyan hozza nyilvánosságra az adatokat.

Nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euró övezeti felvétele, közölte csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő leszögezte: a térségi országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.
 A Financial Times nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas elemzésében szorgalmazta a kelet-európai valuták lecserélését az euróra még a térségi gazdaságok formális euró övezeti csatlakozása előtt.
 
(MTI)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn, francia Le Figarónak nyilatkozva kijelentette, hogy a globális gazdasági válság végét az amerikai ingatlanpiac alakulása fogja jelezni. Strauss-Kahn szerint: mivel a válság - akkor még a nem elsőrendű jelzálogadósságok válságaként - az amerikai ingatlanpiacról indult, így az élénkülés első jelei is ott lesznek majd láthatók. Amikor az amerikai ingatlanpiacon megáll az árak esése, az fontos jelzés lesz a válság folyamatát, illetve végét illetően. A várakozásai szerint erre 2010 első felében lehet fellendüléssel számolni. A válság lefolyásával kapcsolatban további indikátoroknak nevezte a nemzetközi kereskedelem fejlődését és a még befagyott hitelpiacok helyzetét. Ezeken kívül - mint mondta - a cégek raktárkészleteinek alakulása is jelez majd: amikor a felduzzadt raktárkészletek fogyni kezdenek, a termelés ismét lendületet kap.
2009.04.06.
 

Elkészült a magáncsődről szóló kormányzati tervezet, amely azokon a családokon segítene, akik nem tudják fizetni a hiteleiket. A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok élhetnek majd vele, akiknek van valamekkora vagyonuk. Az igazságügyi tárca szerint az erről szóló jogszabály 2010-ben léphetne hatályba. Elkészült a magáncsőd intézményének tervezete, amellyel azokon a családokon szeretne segíteni a kormány, akik nem tudják tovább fizetni a hiteleiket. A törvény a várakozások szerint már jövőre hatályba léphet. A jogintézmény független a devizahitelesek egyszeri megsegítését célzó újabb javaslatoktól.

A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok az adósok élhetnek vele, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Akit többször feketemunkán kaptak vagy feketén alkalmazott másokat, szintén nem élhet a lehetőséggel. További feltétel, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont - a korábbi tervekkel ellentétben - nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.

A lakáshitel-kamattámogatás megvonása a korábban felvett hiteleknél nem szerepel a tervezett intézkedések között

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csütörtökön nyilvánosságra hozott elképzelései között szerepel a lakástámogatások, a szociálpolitikai kedvezmény és az állami kamattámogatás felfüggesztése július 1-től. A jelenlegi elképzelések szerint, miután a támogatás visszamenőleges megvonása nagy valószínűséggel alkotmányellenes, így az csak az újonnan felvett lakáshitelekre vonatkozhat. A szociálpolitikai kedvezményeknél még a tervezés szintjén sem dőlt el, hogy azok teljesen megszűnjenek, vagy csak a feltételeiben történjen jelentős szigorítás.
A kamattámogatás éves terhe szakértők szerint tavaly 101 milliárd forint volt, az idén 107,6 milliárdra tervezték. A szociálpolitikai kedvezményre, amelybe beletartozik az úgynevezett teljes és a félszocpol, 2008-ban 26 milliárd, illetve 9 milliárd forintot költött az állam, az idei prognózis 27, illetve 10 milliárd forint.
 A lakástámogatások éves terhét a két intézkedés együtt a szakértők szerint mintegy 15 milliárd forinttal csökkentheti az idén (félév alatt), jövőre pedig már több mint 30 milliárd forinttal, miközben a hatás hosszabb távon megsokszorozódik.
 
(MTI)